A fogászati tömés az egyszerűbb és közepes méretű fogüregek kezelésének legjobb megoldása. De mi van akkor, ha a fog koronai részének több mint fele hiányzik, vagy ha a meglévő tömés meghibásodott, és a fogba már nem fér el a szükséges mennyiségű tömőanyag? Ezekben az esetekben az inlay és az onlay – közös nevükön fogbetétek – jelentik a helyes megoldást.
Mi az az inlay?
Az inlay (fogbetét) egy precíziós fogpótlás, amelyet a fogtechnikai laborban készítenek el – a fog ürege számára pontosan méretezve. Más szóval: nem az orvos tölti ki az üreget a rendelőben direktben felvitt anyaggal, hanem egy lenyomat (vagy digitális szken) alapján a laborban készítenek egy tökéletesen illeszkedő betétet, amelyet az orvos ragaszt a helyére.
Az inlay a fog koronai részének centrális, rágófelszíni részét tölti ki, érintetlenül hagyva a fog széleit és esetleg gümőit (cuspit). Ez akkor javasolható, ha az üreg elég nagy ahhoz, hogy a direkt tömés már nem elegendően stabil lenne, de a fog szélei és csúcsai még épek.
Mi az az onlay?
Az onlay egy kiterjedtebb fogbetét, amely az inlaynál nagyobb területet fed le: nemcsak a centrális üregrészt tölti ki, hanem egy vagy több fogcsúcsra (gümőre) is ráborul, azzal egy egységet alkotva. Az onlay akkor szükséges, ha a fog gümőit is meg kell védeni a töréstől, de a fog gyökere és a fognyak még ép – tehát egy teljes koronát egyelőre még nem szükséges készíteni.
Miért tartsosabb a betét a direkt tömésénél?
Az inlay/onlay tartóssága több tényezőn alapul:
Anyag: A fogbetétek leggyakrabban cirkóniumból, kerámiából, porcelánból vagy aranyból készülnek – ezek az anyagok lényegesen keményebbek és kopásállóbbak, mint a direkt töméshez használt kompozit.
Polymerizációs zsugorodás hiánya: A direkt kompozit tömésbe gyártás közben enyhe összehúzódás (polimerizációs stressz) lép fel, ami a fogszövettel való kötésre nyomást fejt ki. A laborbetét esetén ez a zsugorodás nem a szájban zajlik, így a betét pontosabban illeszkedik.
Pontosabb illeszkedés: Laboratóriumi körülmények között, CAD/CAM fräzeléssel készített betét milliméternél pontosabb illeszkedési margóval rendelkezik – ez csökkenti a másodlagos szuvasodás kockázatát.
Mikor javasolt az inlay/onlay?
- Ha a fog koronai részének 50{1fb989bef746433e8d9c94095608c6d253e0d89213a6b02e9d93f978a771341e}-a vagy több hiányzik, de a fog gyökere egészséges
- Ha egy korábbi nagy tömés meghibásodott, és az üreg már nem alkalmas direkt tömésre
- Ha a fog harapási terheléstől való védelme különösen fontos (pl. erős rágóerőnél, bruxizmusnál)
- Ha maximálisan tartós és esztétikus megoldásra van szükség
Az elkészítés folyamata
Az inlay/onlay elkészítése két vizitet igényel:
Első vizit: Az orvos eltávolítja a szuvas szövetet, előkészíti az üreget, majd digitális szkennerrel vagy hagyományos lenyomatos eljárással rögzíti a fog pontos formáját. Ideiglenes tömést helyez el, hogy a fog ne legyen érzékeny a várakozási idő alatt.
Második vizit: A fogtechnikai laborból megérkező betétet az orvos próbaként illeszti, ellenőrzi az illeszkedést, a harapásvonalat és az esztétikát, majd végleges ragasztóval rögzíti.
Betét vs. korona
Az inlay és az onlay a korona és a tömés közötti félúton áll. A legfontosabb különbség: a betétnél (inlay/onlay) a foganyag nagy részét megőrizzük, és csak az üreg van lefedve. A koronánál az egész fogfelszínt le kell csiszolni – ezért a korona csak akkor javasolt, ha a fog annyira pusztuló, hogy a betét már nem biztosít elegendő stabilitást és védelmet.
Összefoglalás
Az inlay és az onlay a tartós, pontosan illeszkedő és esztétikus fogpótlás legjobb megoldásai akkor, ha a tömés már nem elegendő, de a korona elkészítése még nem szükséges. A Smilecraft-nál ezeket a precíziós megoldásokat is a legmodernebb digitális munkafolyamattal készítjük, hogy az Ön foga a lehető legtovább épségben maradjon.
